A városban álló kúriáról csak 1520-ból van írásos említés. A XVI. század második felében megerősítik, mivel 1567-től már castellum-ként említik a források. Az erődített kastély reneszánsz átépítése - amelyből a ma is fennálló részletek származnak – Báthori István fejedelem és lengyel király azonos nevű unkaöccséhez fűződik.
A XV. század második felében élt Báthori Miklós alapította a család somlyói ágát, mivel anyja révén több birtokot örökölt a Bánffiaktól Kraszna és Kolozs vármegyékben. A Várhegyen álló vár a XV. század második felére már valószínűleg elhagyott - utolsó említése 1435-ből származik - ezért lehetett szüksége Miklósnak egy új lakóhely kialakítására. Így építhette Somlyó mezőváros közepén a számára rezidenciaként szolgáló nemesi kúriát, amely a ma romosan álló kastély elődje volt. A városban álló kúriáról csak 1520-ból van írásos említés. A XVI. század második felében megerősítik, mivel 1567-től már castellum-ként említik a források. Az erődített kastély reneszánsz átépítése - amelyből a ma is fennálló részletek származnak – Báthori István fejedelem és lengyel király azonos nevű unkaöccséhez fűződik. 1582-től kezdve rendel ifj. Báthori István kőműveseket és téglavetőket Kolozsvárról Somlyóra, illetve 1592-ben szállíttat ide kolozsvári kőfaragók által készített ablak-, ajtó- és kandalló kereteket. A kapuzat ma már olvashatatlan felirata is az 1592-es évszámot tartalmazta, a Báthori és a Bebek címer fölött. 1594-ben Zsigmond hűtlenséggel vádolja unokatestvérét és elkobozza birtokát, így a kastély a fiskus (államkincstár) kezelésébe kerül. A család csak Báthori András rövid fejedelemsége alatt kapja vissza a somlyói uradalmat: ifj. Báthori István gyermeke, András és felesége, Anna lakják a kastélyt. Somlyó nem nyer komoly hadászati jelentőséget, Várad 1690-ben történt visszafoglalása után még területbiztosító szerepét is elveszíti. A lakóját és funkcióját is elvesztett várkastély állapota fokozatosan romlik, és a kuruc-labanc harcok csak gyorsítják pusztulását. A várárkot a XIX. század végén parcellázták föl és ekkor a külső vár nagy részét is beépítették.

Szilágysomlyó  templom

Az 1729 és 1736 közt épült templom mennyezetét gyönyörű, szinte az eredeti színekben megőrződött, Pataki János asztalosmester által 1737-ben készített kazetták díszítik.

A Szilágysomlyón a katolikusok mellett mindig kisebbségben levő reformátusoknak még Bethlen Gábor adományozott telket templomépítésre, valamint rendeletben biztosította a pap járandóságát. A XVII. századi kis templomot az osztrákok pusztították el a Rákoczi féle szabadságharc idején, mert a kurucok szétverték az itteni császári helyőrséget. A templom az építése utáni években még folyamatosan változik, cserélik a zsindelytetőzetet, erős fatornyot építenek hozzá.  Valójában csak az 1760-as évekre fejeződik be teljesen a templom építése. A stílusában a korhoz híven barokkos, de egyedi jegyeket is hordoz magán. Az 1700-as évek végén szebenből hoznak orgonát. 1815-ben kőtornyot építenek a templomnak. 

A városban álló kúriáról csak 1520-ból van írásos említés. A XVI. század második felében megerősítik, mivel 1567-től már castellum-ként említik a források. Az erődített kastély reneszánsz átépítése - amelyből a ma is fennálló részletek származnak – Báthori István fejedelem és lengyel király azonos nevű unkaöccséhez fűződik.
A XV. század második felében élt Báthori Miklós alapította a család somlyói ágát, mivel anyja révén több birtokot örökölt a Bánffiaktól Kraszna és Kolozs vármegyékben. A Várhegyen álló vár a XV. század második felére már valószínűleg elhagyott - utolsó említése 1435-ből származik - ezért lehetett szüksége Miklósnak egy új lakóhely kialakítására. Így építhette Somlyó mezőváros közepén a számára rezidenciaként szolgáló nemesi kúriát, amely a ma romosan álló kastély elődje volt. A városban álló kúriáról csak 1520-ból van írásos említés. A XVI. század második felében megerősítik, mivel 1567-től már castellum-ként említik a források. Az erődített kastély reneszánsz átépítése - amelyből a ma is fennálló részletek származnak – Báthori István fejedelem és lengyel király azonos nevű unkaöccséhez fűződik. 1582-től kezdve rendel ifj. Báthori István kőműveseket és téglavetőket Kolozsvárról Somlyóra, illetve 1592-ben szállíttat ide kolozsvári kőfaragók által készített ablak-, ajtó- és kandalló kereteket. A kapuzat ma már olvashatatlan felirata is az 1592-es évszámot tartalmazta, a Báthori és a Bebek címer fölött. 1594-ben Zsigmond hűtlenséggel vádolja unokatestvérét és elkobozza birtokát, így a kastély a fiskus (államkincstár) kezelésébe kerül. A család csak Báthori András rövid fejedelemsége alatt kapja vissza a somlyói uradalmat: ifj. Báthori István gyermeke, András és felesége, Anna lakják a kastélyt. Somlyó nem nyer komoly hadászati jelentőséget, Várad 1690-ben történt visszafoglalása után még területbiztosító szerepét is elveszíti. A lakóját és funkcióját is elvesztett várkastély állapota fokozatosan romlik, és a kuruc-labanc harcok csak gyorsítják pusztulását. A várárkot a XIX. század végén parcellázták föl és ekkor a külső vár nagy részét is beépítették.