Blog - A Báthory-vár
A városban álló kúriáról csak 1520-ból van írásos említés. A XVI. század második felében megerősítik, mivel 1567-től már castellum-ként említik a források. Az erődített kastély reneszánsz átépítése - amelyből a ma is fennálló részletek származnak – Báthori István fejedelem és lengyel király azonos nevű unkaöccséhez fűződik.A XV. század második felében élt Báthori Miklós alapította a család somlyói ágát, mivel anyja révén több birtokot örökölt a Bánffiaktól Kraszna és Kolozs vármegyékben. A Várhegyen álló vár a XV. század második felére már valószínűleg elhagyott - utolsó említése 1435-ből származik - ezért lehetett szüksége Miklósnak egy új lakóhely kialakítására. Így építhette Somlyó mezőváros közepén a számára rezidenciaként szolgáló nemesi kúriát, amely a ma romosan álló kastély elődje volt. A városban álló kúriáról csak 1520-ból van írásos említés. A XVI. század második felében megerősítik, mivel 1567-től már castellum-ként említik a források. Az erődített kastély reneszánsz átépítése - amelyből a ma is fennálló részletek származnak – Báthori István fejedelem és lengyel király azonos nevű unkaöccséhez fűződik. 1582-től kezdve rendel ifj. Báthori István kőműveseket és téglavetőket Kolozsvárról Somlyóra, illetve 1592-ben szállíttat ide kolozsvári kőfaragók által készített ablak-, ajtó- és kandalló kereteket. A kapuzat ma már olvashatatlan felirata is az 1592-es évszámot tartalmazta, a Báthori és a Bebek címer fölött. 1594-ben Zsigmond hűtlenséggel vádolja unokatestvérét és elkobozza birtokát, így a kastély a fiskus (államkincstár) kezelésébe kerül. A család csak Báthori András rövid fejedelemsége alatt kapja vissza a somlyói uradalmat: ifj. Báthori István gyermeke, András és felesége, Anna lakják a kastélyt. Somlyó nem nyer komoly hadászati jelentőséget, Várad 1690-ben történt visszafoglalása után még területbiztosító szerepét is elveszíti. A lakóját és funkcióját is elvesztett várkastély állapota fokozatosan romlik, és a kuruc-labanc harcok csak gyorsítják pusztulását. A várárkot a XIX. század végén parcellázták föl és ekkor a külső vár nagy részét is beépítették.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Szilágysomlyói románok
Történelem, intézmények, kultúra, magyar-román kapcsolatok.
Szilágysomolyón sok olyan személyiség született, akik világhírt szereztek maguknak és városuknak is.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
Programajánló
- Ma minek mennénk múzeumba?
„Múzeumba vele!” – szoktuk mondani az elavultnak gondolt dolgokra, legyenek azok tárgyak, vagy számunkra nem kedves, eszméikben meghaladottnak vélt személyek. Az antik görögök mintha megesküdtek volna, hogy tönkreteszik az eljövendő nemzedékek ifjú éveit: az elolvasandó filozófusok és drámaírók mellé odarakták a geometriát, a rím nélküli, de lábakkal bíró verseket, felismerendő oszlopfőket, és mindezt megkoronázták az osztálykirándulásokat szürke unalomba fojtó múzeumokkal. Nem mentség, hogy számukra még a Μουσεῖον a művészetek istennőinek, a múzsáknak a kultuszhelye, temploma volt.
Magyarok nemzedékei többnyire kötelező jelleggel, iskolai keretek közt ismerkedtek meg a múzeummal, és ez a találkozás ritkán jelentett friss, tudásvágyat gerjesztő élményt. Kongó termek, beazonosíthatatlan funkciójú tárgyak, érthetetlen, hosszú vagy érthetetlenül hosszú feliratok, kötelező megilletődött csend, amire a kísérő tanárok és a teremőrök örök szövetsége szigorúan ügyel. Csak a tárlatvezető beszélhet, aki már maga is unja az egészet, de vannak rosszabb helyek is, és a nyugdíjig már csak kihúzza valahogy. Jobb esetben még nem fásult bele a közgyűjteményi dolgozók kilátástalan és megfizetetlen robotjába, ezért lelkesen magyaráz az osztály érdeklődő stréberének, akinek szemüvegében talán ott tükröződik a saját jövője is. A többség menne már, hátha lesz idő a büfére, mielőtt bepréselődnek a zsongó buszba, ami talán a legjobb része az egész napnak, de sajnos csak a következő múzeumig tart, amiben majd kötelezően meg lehet csodálni a csipke- vagy metszőolló gyűjteményt (de a cé osztálynak sokkal rosszabb, velük tesztet irat a buszban az elhangzottakból az ofő).
Ismerős az élmény? Az idők azonban változnak. A jó hír az, hogy az ország múzeumai sorra újulnak meg, még jobb, hogy ezek sorában ott van a Trianon Múzeum is, a legjobb pedig, hogy 2023 szeptemberében ötéves kényszerszünet után intézményünk megnyitotta kapuit.
A megújult Trianon Múzeumtól idegen a kripták csendje, nincsenek poros tárlók, helyette filmek, animációk, látvány- és hangkavalkád idézik fel nemzeti történelmünk sorsfordító időszakát. Lelkes tárlatvezetők és múzeumpedagógusok, interaktív, élménydús bemutatók várják a látogatókat.
Irány Várpalota!
Limpár Péter